Mi az a hőszivattyú a szárítóban?

A szárítógép megvásárlásakor a felhasználók megpróbálják kiválasztani a legfunkcionálisabb és egyben gazdaságosabb modellt. Nagy az igény a levegő melegítésére szivattyúval felszerelt kondenzációs szárítók iránt. Nemcsak a dolgok legkíméletesebb kezelését biztosítják, hanem minimális kilowatttot is fogyasztanak a szabványos készülékekhez képest. Nézzük meg az ilyen berendezések fő előnyeit.

A hőszivattyús szárítók legfontosabb jellemzői?

Mielőtt az előnyökről beszélne, érdemes megértenie, hogyan működnek a kondenzációs szárítók a hőszivattyús vonalban. Az egység levegőt szív be, felmelegíti és „kiengedi” a szennyesbe. A hő hatására a dolgokból származó felesleges nedvesség elpárolog. A szárítóban lévő hőszivattyú egy olyan elem, amely szükséges ahhoz, hogy száraz, forró levegőt pumpáljon a munkakamrába.

Mit csinál egy hőszivattyú? A hasonló berendezéssel felszerelt szárítók csak egyszer szívják be a levegőt. A program végrehajtása során kering a gép belsejében, folyamatosan hűt és újra melegszik. Ennek köszönhetően minimális energiafogyasztás érhető el.

A szivattyúval felszerelt szárítók „trükkje” a zárt hőcserélő rendszer.

A zárt hőcsere miatt a gépnek nem kell energiát pazarolnia arra, hogy folyamatosan kintről szívja be és 40°C-ra melegítse fel a levegőt. A légáram egyszerűen kering a gépben, és nem hűl le 30°C-nál magasabbra. Emiatt a szivattyús szárítók minimális kilowattot fogyasztanak.

Az ilyen kondenzációs típusú gépek a következő elemekből állnak:

• dob - nedves ruhaneműt helyeznek bele;
• motor;
• meghajtó mechanizmus;
• párologtató hűtőelemmel;
• szivattyú (az elem felmelegíti a levegőt, már mentes a nedvességtől);
• hajszárító ventilátor – a forró levegő áramlását a munkakamrába irányítja.

A szivattyús gépek működési elve rendkívül egyszerű. Nézzük meg ennek a folyamatnak a főbb szakaszait.

1. A levegő „bejut” a rendszerbe, és a hőszivattyú felmelegíti.
2. A ventilátor a levegő áramlását a dobba irányítja, a nedves ruhanemű felé.
3. Ahogy a dob hőmérséklete emelkedik, a nedvesség elpárolog az anyagból.
4. A „nedves” levegőt a hűtőelemhez irányítják az elpárologtatóba.
5. Az elpárologtató lehűti a légtömegeket, a kondenzátum egy erre a célra kialakított tartályban ülepedik.
6. A „dehidratált” levegő belép a hőszivattyúba.
7. A levegő a rendszerben újra felmelegszik.

A kondenzációs gépeket nem kell a közművekhez csatlakoztatni, könnyen elhelyezhetők bármely helyiségben. A készülék működtetéséhez csak egy konnektorra van szüksége, ami nagyon kényelmes. Kívánt esetben a berendezés csatlakoztatható csatorna- vagy szellőzőrendszerhez.

A hőszivattyúval felszerelt készülékekbe még kényes szövetek is betölthetők. A rendszer levegője maximum 40°C-ra melegszik fel, ami biztosítja a ruhanemű kíméletes kezelését. Maga a program azonban kicsit tovább tart, mint a szivattyú nélküli szárítók algoritmusai.

A szivattyús kondenzációs szárítók fő előnye a magas energiahatékonyság. Kevesebb kilowatttot „esznek fel”, mint a hagyományos modellek. Ha ilyen készüléket választ, akkor a villanyszámlája nevetséges lesz. Vásárláskor azonban túl kell fizetnie - az ilyen berendezések tíz-tizenötezerrel többe kerülnek, mint a hőszivattyú nélküli analógok.

A kondenzációs „szárító” működési sémája

A „fejlett” modern, szivattyús szárítók mellett több, hőszivattyú nélküli olcsó modell is létezik a piacon. Az ilyen gépeket nem kell kommunikációhoz csatlakoztatni. Csak egy konnektorhoz van szükség.

Az ilyen gépek kialakítása meglehetősen egyszerű. A szárítók a következőkből állnak:

• egy dob, ahová a nedves ruhaneműt helyezik;
• motor;
• egy meghajtó mechanizmus, amely biztosítja a dob forgását;
• fűtőelem - „hozza” a levegő áramlását a kívánt hőmérsékletre;
• ventilátor, amely a forró levegőt "vezeti" a munkakamrán;
• a keletkező kondenzátum kiszivattyúzására tervezett szivattyú;
• rekesz a víz összegyűjtésére.

Az ilyen modellek működési elve némileg eltér a hőszivattyús gépek működésétől. A program szakaszai a következők lesznek:

• levegőt szívunk be;
• a fűtőelem „hozza” a légáramot a beállított hőmérsékletre;
• a hajszárító forró levegőt irányít a dobba;
• a nedvesség elpárolog a dolgokból a magas hőmérséklet hatására;
• a szivattyú szivattyúi kondenzátumot egy speciális tálcába bocsátanak;
• a szárító ismét levegőt szív be kívülről, és az algoritmus megismétlődik.

A kondenzációs gépek intelligenciájának módozatai, mind hőszivattyúval, mind anélkül, típusonként változnak. Vásárlás előtt érdemes ellenőrizni a programok és opciók számát. A következő funkciók általában megtalálhatók:

• finom szárítás;
• expressz szárítás;
• különféle szövetekből készült cikkek szárítása: pamut, műszál, len, gyapjú stb.;
• szárítás bizonyos százalékos páratartalomig;
• könnyű vasalás (ha ez a funkció be van kapcsolva, a dobban lévő tárgyak gyakorlatilag nem gyűrődnek);
• késleltetett indítás;
• cipők, pehelyruhák szárítása stb.

Hogyan kell karbantartani a berendezést? A kondenzációs gépek minimális karbantartást igényelnek, csak időnként le kell engedni a tartályban felgyülemlett vizet, és meg kell tisztítani a szűrőt a szösztől és a portól. Ezt egy-két hetente egyszer kell megtenni.

A hőszivattyú nélküli gépek jelentős hátránya a magas villamosenergia-fogyasztás.

A szárító ciklusonként többször összegyűjti és felmelegíti a levegőt, ami a kilowattfogyasztásban is megmutatkozik. Ezért a pénz megtakarítása érdekében jobb, ha olyan „fejlett” modelleket választ, amelyek szivattyút tartalmaznak.

Tehát mit csinál a szárítóban található hőszivattyú? Lehetővé teszi, hogy a rendszerben meglévő, 30°C-ra hűtött légáramot ne újra összeszereljük, hanem újra felhasználjuk. Ezért a készülék kevesebb energiát fordít a fűtésre és a további légbeszívásra.

   

Olvasói megjegyzések

• Ossza meg véleményét - hagyjon megjegyzést